A hóhelyzet miatt 5 kerek napig nem volt internetem, így számtalan új információról maradtam le. Komolyan mondom, hogy máskor hónapokig nem történik annyi minden, mint most 5 nap alatt. No, nem mintha nem élveztem volna, hogy nincs semmilyen torzító hatás. Jó volt gyertyafényben összekuporodni a szőnyegen, puzzle-özni, mint egy 10 éves, segíteni az időseknek havat lapátolni, és csak úgy elleni a melegben. Áram és net nélkül.
Jobb volt ez, mint visszatérni a napi vérkörbe…
…10 perc alatt kaptam olyan töménységű információ dózist, aminek köszönhetően sikerült kiábrándulni két olyan emberkéből is, akiket ELÉG jól ismerek. Nem hiába mondta Kicsi Csoda: A nők veszélyes állatfajták. Igaza volt. Dráma, csalárdság, összevisszaság. Eddig voltak gyengéd érzéseim, melyeket virágként nevelgettem, dédelgettem magamban, de most jobb lesz ezt jegelni egy darabig, és másfele orientálódni. Nincs nagy csalódás, nincs nagy dráma, csak koppantam,hogy: „Nini! Ő sem az, akinek gondoltam.” Ennyi! Megint tanultam valamit, amit majd hasznosíthatok később.
Belevetem magam a munkába, mert az most van bőven. Hál’Istennek. Egy jó darabig nem fogok unatkozni, aztán meg meglátjuk mi lesz. Azt mondják a felhők mögött ragyog a nap! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése