Drága Kicsi Csodám!
Nagyon régen nem beszéltünk. Valójában egy örökkévalóságnak tűnik, pedig csak hetek teltek el… Csak ülök a gépem előtt, és ahogy megnyitom a fényképed, egy aprócska mosoly jelenik meg a szám szegletében. Mindig ez történik, ha Rád gondolok. Attól a naptól fogva, amióta beléptél az éltembe.
Tudod, nem volt könnyű eljutni idáig, de megérte. S, hogy őszinte legyek, nem is hittem, hogy ÉN! valaha is el tudok jutni ide. De ennyit rólam. Igazából azért írok Neked, mert nem tudom eléggé megköszönni mindazt, amit értem tettél, és nem tudom eléggé szégyellni magam azért, amit én tettem.
Mindig is tudtam, hogy különleges ember vagy, és hogy a szavaid egytől-egyig igazak. Tudtam, hogy mindenben igazad van, de én bár abban a hitben éltem, hogy már mindent tudok, és elég érett vagyok…valójában még nagyon gyerek voltam, ami az érzelmek kezelését illeti.
Ma már te is nagyon jól tudod milyen vagyok. Tapasztalhattad milyen, amikor valaki fontossá válik az éltemben. És azt is pontosan tudtad, amit én még nem! Tudtad, hogy ezt a harcot egyedül kell megvívnom önmagammal és az érzelmeimmel. Tudtad, hogy szükségem van időre és térre, hogy mindez véghez mehessen bennem.
Köszönöm,hogy elhintetted a magokat az elmémben, amelyek azóta is folyamatosan növekednek, fejlődnek!
Köszönöm, hogy olyan türelmesen elviselted a kirohanásaim, és minden rossz ellenére is kerestél, és hívtál!
Köszönöm, hogy nem dobtál ki már a legelején, amikor rád zúdítottam megannyi mindent!
Köszönöm, hogy megtaláltál!
Köszönöm, hogy életem része lettél!
Rengeteg éjszakát forgolódtam át álmatlanul, amikor is ránk gondoltam, rád, és magamra. Próbáltam összerakni dolgokat, megérteni, analizálni, de nem ment. Míg végül mostanra sikerült. Beleképzeltem magam a Te a helyzetedbe, hogy milyen lett volna, ha én lettem volna Te, Te pedig én. Azt kell mondanom: borzalmas vagyok. Azt hiszem, ha önmagammal kellene járnom, nem bírnék ki egy hetet sem.
Sajnálom, hogy szinte megfojtottalak az érzelmeimmel. Soha nem akartalak börtönbe zárni, érzéseim börtönébe, mert Te így vagy jó. Amikor szabad madárként suhansz az égen. Soha, de soha nem akartam ilyet tenni, de nagyon jó úton jártam, hogy szabályosan meggyilkoljalak a szeretetemmel. Nem is gondoltam bele, hogy milyen lehet ez a másiknak. Pedig csak jó akartam lenni. Ki akartam fejezni minden lehetséges módon, hogy mit is jelentesz nekem, de nem figyeltem oda arra, hogy mi is az, amit Te szeretnél, ami Neked jó! Bele sem gondoltam, hogy vajon Te mit élhetsz át, vajon Neked ez így jó?
Tudod, örülök, hogy Te indítottad be a folyamatot, bár annyiból sajnálom, hogy ilyenekre ment el a drága időnk! Sokkal jobb dolgokra is fordíthattuk volna!
Köszönök Neked még egyszer mindent!
Annyira szép ez! Remélem tényleg el is jut hozzá, vagyis elküldöd neki is, mert az érzések felvállalása a legnagyobb bátorságra vall.
VálaszTörlésAnnak pedig külön örülök, hogy a szavak nem csak szavak maradtak, hanem gondolkodtál és megfejtetted, mi rejlik a kérdések mögött...
Köszönöm Fetisa! Nem fogom elküldeni neki, de olvassa a blogom. Ha eljut hozzá a post, akkor jó, de ha nem úgyis jó. Nem akarom ilyenekkel terhelni. Ha valami véletlen folytán mégsem jutna el hozzá, akkor majd egyszer gondoskodok róla...
TörlésIgen. De akkor, tőled, és azokra a szavakra volt szükségem. Akkor elindult egyfajta "lavina", ami teljes mértékben felforgatta az életem. Ez kellett ahhoz, hogy végre kezdjek magammal valamit. Ezért Neked is őszintén köszönöm!
VálaszTörlésEz egy nagyon őszinte vallomás.:D Valóban pozitív hogy felismerted a problémát, és az önkritikáért is le a kalappal.Kell hozzá bátorság. Most már értem. Azt hiszem, ezután eljutsz oda ha dolgozol magadon, hogy "egészséges" legyen a szereteted. Valamennyire érzem hogy most mi az ami dúl benned, valóban nem lehet egyszerű,de ha "kész vagy", bármilyen nehéz lépj tovább. Ne maradj a múltban.
"Te szeretnél, ami Neked jó!" Ehhez kell a folyamatos nyílt kommunikáció,mert akkor lesznek beállítva a kapcsolat határai.
Köszönöm szépen. Most már azt mondom, hogy ugyan már..., de valóban nem volt egyszerű. Én is nagyon bízom abban,hogy sikerül elérnem azt a pontot,amikor kellemes, lágy szellő lesz a szeretetem, nem pedig párás,fullasztó meleg.
TörlésIgen,ez nagyon fontos, mert így mindkét fél tudja meddig mehet el, és mi az, ami már nem fér bele.