Elhalkult a dallam...
A szerelem egy fantasztikus játék. Sokszínű, ezért soha nem unalmas. A kezdetek kezdetén a mennyben érzed magad, repülsz, és átöleled a világot, aztán időnként lezuhansz a pihe puha felhőcskékről, és a kemény, durva aszfalton landolsz. Magadba szívod a bitumen szagát, émelyegsz kicsit, majd leporolod a nadrágod, kihúzod magad, aztán lenyúl érted egy kéz, megragad és visszahúz a fellegek közé. Aztán eljön az az idő is, amikor többet hasalsz a földön, mint amennyit pihegve heverészel a kedvesed ölelő karjai között. Majd jön egy hatalmas rúgás, eszméletvesztés, és mire magadhoz térsz már a pokol legmélyebb bugyraiban találod magad, és a forró lángok perzselik a bőröd. Az utolsó csóktól még ég a szád, és meg akarsz halni, hiszen elvesztetted életed értelmét, azt, aki a mindent jelentette számodra. Később már nem csak önmagad, hanem legszívesebben őt is a másvilágra küldenéd, hiszen ő minden gondod okozója.
Több hónapnyi szenvedés után, napról napra jön az enyhülés. Ahogy azt a szintén közhelyes mondás is tartja, az idő elhozza a gyógyírt. A lüktető kín egyre halványul, míg nem marad más csak egy gyengécske fátyol, ami finoman átszövi a szíved. Már nem vele kelsz és nem ő minden gondolatod tárgya, de időnként, amikor valami hozzá kötődő dolog kerül a kezeid közé, még néhány könnycsepp a szemedbe szökken,de már nem hasogat a fájdalom, csak tompán sajog. Aztán idővel azt veszed észre, hogy már napok óta nem gondoltál rá, nem nézegetted a közös képeket, nem bújtad a közösségi portálon a fiókját, és ami a legmeglepőbb, hogy már nem is hiányzik.
Még nem vagy készen egy új kapcsolatra, és ezt te is pontosan tudod, de ahogy visszakaptad a látásod, a világ is kinyílt számodra. Elhagyod a biztonságot nyújtó szobád, később a lakást is, és egyre többször érzed jól magad. Néha még elmerengsz egy-egy szép emléken, üdvözlőd őket, mint egy régi ismerőst, elmosolyodsz, és teszed tovább a dolgod. A tested minden porcikájában újra érzed, hogy élsz, a lelked hullámai pedig újra békésen ringatóznak az élet tengerén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése