A nap idézete
"A napkorong felbukkan a messzeségben, és a fénysugarak követhetetlen gyorsasággal végigbukfenceznek az óceán fodrain, hogy egyetlen szeszélyes ugrással az ablakomban teremjenek, és elvakítsák álmos tekintetem. (...) Olyan ez, mintha az álmaim véletlenül átcsúsztak volna velem a valóságba, ott keringenének körülöttem, a szempilláim, az ajkam simogatnák, hívnának a túlsó partra. Álom és valóság között lebegve szárnyaira emel ez az édes áramlat - elhiszem egy pillanatra, hogy valahol, túl a tengereken, tényleg létezik az az álomvilág. Én tudom. Én már jártam ott. "
(Gaál Viktor)
Sokszor, amikor valami fáj, és úgy érzem, rám omlik az egész világ, kilépek. Elmegyek innen.
Oda, ahová nem jöhetnek utánam, nem bánthatnak. Ott minden szép, és jó. Ott is vannak gondok, harcok,de azokat én nyerem meg. Mert ott, hős vagyok. Az álmok bátor és erős hősnője. Itt olyan jó minden. Ebben a világban ő is velem van. Egy pár vagyunk, ahogy mindig is szerettük volna. Magához ölel, és megcsókol. Velem van, gondomat viseli, én pedig vigyázok rá. Este, amikor a nap már az utolsó sugaraival játszik, kéz a kézben andalgunk, majd amikor elérjük a folyót, megállunk. Átkarolom, s ő a vállamra hajtja a fejét. Nagyot sóhajt, majd kiegyenesedik, mélyen a szembe néz, és puha, lágy csókot lehel az ajkamra. Beletúrok gyengéden a hajába, nézem bogárfekete, gyönyörű szemét. Elmerülök az eszményi szempárban, mely ebben a pillanatban a nyugalom szigete. Igen. Most, otthon vagyok.
A nevem hallom. Egyre hangosabban, és hangosabban. De nem itt, a való világban hívnak. Neem, nem akarok visszamenni. De muszáj! Mennem kell. Ég veled! Jövök még, várj meg! Kérlek!-nyöszörgöm halkan, majd felállok nap fakította függőágyamból és visszatérek az életbe. Jó volt egy kicsit kilépni a zajos világból. Alig várom,hogy újra mellette legyek.
Mindenki álmodozik. Legfeljebb nem vallja be. Nekem ez feszültség levezetés. Amikor már tényleg nem bírom tovább, átlépek abba a világba, amit én magam alkottam. Ez megtörténhet a vonaton, az ágyban, vagy akár főzés közben is. S amikor megnyugodtam, visszatérek az evilági dolgaim közé.
Csak vigyázni kell, nehogy összekeveredjenek az események és feladatok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése