Amin épp dolgozom

Május végén épp Ancsa egyik bejegyzéséhez érkezett hozzászólásokat olvastam, amikor is alkotói extázisba estem, és fantasztikus ötletem támadt. A hozzászólásokban a párkapcsolati problémák volt a téma, s ekkor bevillant egy kép. Aztán megszületett a cím is a fejemben: A női harcok.

Mivel épp vizsgaidőszakom van, így a kivitelezés még várat magára, de a tervek már kész vannak. :)

Mialatt a cím tartalmán agyaltam, rájöttem,hogy sokkal többet takar, mint pusztán a párkapcsolati harcok. Egyrészt mert a nők érzékeny lények, hangulatuk sokszor ingadozik, ezáltal kicsit kiszámíthatatlanok. Ebből is adódik a rengeteg konfliktusuk. Másrészt, egy nőnek több szerepköre is van, ahol konfliktus adódhat az egyének között. Kezdjük az elején. A nő első szerepe a gyerek szerep. A nő, valakinek a lánya. Így adódik egy anya-lány harc, aztán lehet lány-anya, amikor a lány, a gyerek kerekedik felül az anyján. A kislánynak lehet lánytestvére, ha csak lány ágon nézzük. Lehet nővére, vagy húga. Megy a harc az elsőbbségért, hogy ki legyen a kis kedvenc. Irigység a másik ruhájára, kedvesére, munkájára...stb. Idővel a lánynak lesz egy párja, s lesznek problémák. (nem is kevés). Össze kell csiszolódni, hiszen a különböző családi háttér, a neveltetés, az értékek, mind, mind súrlódási pontok egy párkapcsolatban (is). Pláne, ha van egy jó anyós is a képben. A legismertebb női harcokat ők vívják. Az anyós és a meny. Még jó, hogy a nőnek a párján kívül, vannak bizalmas barátai, barátnői. Ők a lelki szemetesládák, a lelki titkok tudói. Számtalan súrlódás adódik itt is, s minél hosszabb, s minél bizalmasabb ez a kapcsolat, annál több a konfliktus. Telik az idő, és a nő anya lesz. A legcsodálatosabb, de egyben a legnehezebb női szerep. Megérteni a gyermekünket, elfogadni, és feltétel nélkül, odaadóan szeretni, nem mindig egyszerű. A legnagyobb fájdalmat is a gyermek tudja okozni anyjának, pontosan a szoros anya-gyermek kapcsolat miatt. (Egészséges esetben) De még ott is így van ez, ahol a szülő elhagyja gyermekét, és ezért a gyerek utálja anyját, elfojtja haragját, és úgy él, mintha mi sem történt volna. A nő mindamellett, hogy anya, dolgozó nő is. Számos harcot kell megvívnia a munkahelyén. Legyen főnök vagy beosztott. Majd az idő múlásával, amikor már a gyerekek is felnőnek, családot alapítanak, el kell engednie a szeretett kis tündéreit, és el kell fogadni a nagymama szerepet. Ezt mindenki máshogy élni meg, főleg a mai világban. Régen természetes volt, hogy a lánya megszüli a kisonokát :), aztán minden szép és jó. De ma már a nagyik sem olyanok, mint régen. Ők még élni szeretnének, öltözködni, utazgatni, nem pedig egy síró babát tutujgatni. Feltéve, ha megélik az új jövevény érkezését. Mert ma ahogy kitolódik a gyerekvállalás, úgy a nagyszülői szerepet is egyre kevesebben tudják megélni. S, hogy a nagymama szerepkörében hol a konfliktus, a harc? Mindenhol. Összetett szerep, mert ott az anya-lánya, anyós-meny, nagyi-unoka konfliktus.  

Tág egy téma, de azt hiszem, érdemes foglalkozni vele. Annyi fölfokozott érzelem van benne, és  hihetetlenül elgondolkodtató az emberi kapcsolatok mélysége és magassága. 

Már a tervek megvannak, és a modellek névsora is, bár még egyeztetni kell velük! Aztán indul a mandula! :P