Igen, nem vagyok egy hétköznapi eset. Nem könnyű engem megérteni, hiszen én sem értem saját magam. Pláne azóta. Azóta a fülledt, nyári éjszaka óta. Ha csak rágondolok, kiver a víz, lüktet a halántékom, s mégis jó érzéssel tölt el. Mert rémisztően fantasztikus volt, de mégis bűnös. Felforgatott mindent. Bennem, körülöttem. Vajon lesz elég erőm, hogy helyrehozzak mindent?
A levegő forró, a testünk verejtékes, agyunk pedig tompa az elfogyasztott alkoholtól, s a melegtől. Soha nem voltunk még ennyire részegek. Mindig is ki szerettük volna próbálni, de eddig nem volt elég bátorságunk. Viszont itt biztonságban voltunk, hiszen rácsok vettek körül, ajtó, ablak bezárva. Se be, se ki nem tudtunk menni, így szabadon adhattuk át magunkat a jéghideg nedű hatásának. Néhány óra leforgása múlva Ciara
a fürdőszoba előtt feküdt a földön, míg én mögötte. Tina pedig… ez egy jó kérdés. Nem tudtam, hogy hova tűnt. Majd pár perc múlva megnyílt az ég, és egy angyal szállt alá. Tina angyallá változott és visszatért a földre. A szó szoros értelmében. A másodperc töredéke alatt csuklott össze, testének teljes súlyával zuhant rám. Fejét a fejem mellett pihentette, majd lassan felemelte. Tekintettünk találkozott, és hosszan elmerültünk egymás szemében. Éreztük, hogy valami megállíthatatlanul közelít felénk. Akkor még nem sejtettük, hogy a szenvedély, és a vágy fog minket uralma alá kényszeríteni. Fájdalmas lassúsággal közelített a szám felé, majd ajkaink összeértek. Belém hasított a felismerés, hogy amit tenni készülünk az, rossz, az ördögtől való dolog, de mégis szörnyen kívántam minden érintését. Ajka nedves volt és puha. Nyelvével durván tört utat a számban, és nyelvem kereste. Miután megtalálta, forró táncot jártak játékos nyelveink. Mindeközben kezével felfedezte érintetlen testem minden négyzetmilliméterét. Erőteljesen szabadította ki apró, törékeny melleim, majd a szájába vette, és forró nyálával kényeztette. Tetszett, amit csinált, még ha időnként fájt is. Próbáltam én is beszállni ördögi játékába, de nem hagyta. Át akartam fordítani a hátára, hogy én is hozzáférhessek, de nem sikerült. Ki voltam szolgáltatva, s fetrengtem édes fogságában. Vágyai őt is hajtották, nem bírt magával, így ki akarta gombolni a nadrágom. De túl heves volt, nem ment neki. Követelve kérte, hogy gomboljam ki. Halkan, majd erélyesen válaszoltam, hogy már kész. Időt akartam nyerni, így megkérdeztem, nem akar e felmenni az ágyba. De ő nem akart. Itt és most kellettem neki. Hát, hagytam. Keze hevesen, és gyorsan csusszant be lábaim közé. Fel sem tudtam fogni, hogy már…, igen, már bent jár. Éreztem, ahogy ujját becsúsztatja, és határozott lökő mozdulatokat végez. Nyilaló fájdalom hasított keresztül a medencémben,és a hasamban. Fájt, ugyanakkor fantasztikus is volt. Nem tartott sokáig, hiszen az elfogyasztott alkohol dolgozott benne, és ki akart szabadulni. Nem volt visszavágó, nem repíthettem a felhők közé, bármennyire is szerettem volna.
Másnap reggel szörnyen éreztem magam. Nem voltam biztos abban, hogy ezt álmodtam, vagy tényleg megtörtént. De miután végignéztem magamon – a kigombolt nadrágomon, az elfordult topomon, a kikapcsolt melltartómon-, tudtam, hogy ez a valóság. Én szerencsétlen, én nyomorult. Átszaladtam hozzá a másik szobába, leültem az ágya szélére és csak néztem, milyen édesen alszik. Rajta nem látszott az elmúlt éjszaka. Olyan volt, mint egy ártatlan kisbaba.
A reggeli maga volt a pokol. Nem tudtam Tina szemébe nézni, és öklendeztem a parfümje illatától. Nem rá haragudtam, hanem saját magamra. Nem tudtam tartani magam az erkölcsi elveimhez, megszegtem minden felállított szabályt és normát. Esküvő előtt szexeltem, és ráadásul egy lánnyal. De, én nem vagyok leszbikus!!! Vagy mégis? Nem, kizárt. Nem bukom egyetlen lányra sem, csak…, csak megbolondultam. Biztos a kamaszkori hormonhullámzás. Haza kell jutnom, és meg kell gyónnom. Ez tragédia. Ez borzalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése