De úgy döntöttem, azzal, hogy vége ennek a kapcsolatnak, az eddigi életemet is fel kell adnom, és valami teljesen újba kell vágnom a fejszémet. De először elő kell készíteni a területet. Mert bár kemény vagyok, és nem akarok napokon keresztül bőgni, valahogy mégis el kell engedni a múltat.
Ekkor jött az ötlet, hogy íróterápiába kezdek. Már a blogolás is ennek volt az előszele, de most sokkal komolyabb szintre emeltem. Elhatároztam, hogy naponta felidézek egy-egy fontos és kedves eseményt, - ami a Drágámhoz kötődik, és leírok mindent. Az emlékeket, a benyomásokat, az érzéseket. Keserves dolog, nagyon fáj, de már 3 nap után sokkal könnyebben megy. Csak ajánlani tudom!
Ez így önkezűleg végrehajtott élveboncolásnak tűnik, de ha neked segít, hajrá. Esetleg tudnám javasolni, hogy a fontos, ám nem annyira kedves eseményeket se hagyd ki. Egyrészt a terápiás értéke tagadhatatlan, másrészt teljesebbé teszi a képet, harmadrészt kívülállónak sokkal érdekesebb.
VálaszTörlésLehet, valami furcsa perverzió, vagy csak a saját nyomorunk miatt jobban tudunk azonosulni vele, de a konstans, "jajistenemdecsodás, ómicsadanagyszerűvolt és elolvadoktőleolygyönyörű" történetek közé ékelődő váratlanjött nagy pofonok és gyomorrúgásszerű ráébredések inkább felkeltik a figyelmünket.
Lehet, hogy saját kezűleg szurkálom magam, de tényleg nagy segítség volt. Már nem tudtam hova menekülni, az újra és újra szemem elé vetülő képkockáktól. Csak emésztettem magam, míg végül kitaláltam ezt a módszert.
VálaszTörlésKezdetben valóban csak a jó dolgokat vetettem papírra, de végül, valahogy az egész sztori legördült, és teljesen megkönnyebbültem.
Lehet érdekes olvasmány lenne kívülállóknak is, de a szekrény legalsó, legmélyebb zugába lesz eldugva. Nem szeretném a pikáns részleteket másokkal is megosztani. :)
Hah, pedig tisztára azt gondoltam, hogy ki fogod blogolni. Úgy jobban működik a terápia. (Ha a fiókba tenném csak, mikor kiakadok rá, az nem volna ilyen hatásos.)
VálaszTörlésHa szeretnéd, a kedvedért leírom itt is. Persze finomított változatban. Különben kitehetném a 18-as karikát. :)
VálaszTörlésMert egy az egyben kijött belőlem minden. Újra átéltem a forró éjszakákat is, aztán pedig útjára bocsájtottam, vigye a feledés hulláma. [uhh, micsoda költő veszett el bennem! :) ]
Egyébként nekem már így is hasznos volt ez az egész. Sok mindenre jöttem rá saját magammal kapcsolatban is.
(Ha a fiókba tennéd, akkor nem lenne mit olvasnunk napról napra. :) )
Jaj hát anonim blogon nem kell annyira parázni, és nálam a nekrofiliára se háborog senki. :) Én nem finomítanék semmit. Élvezetesebb olvasni, és jót tesz a blog látogatottsági statisztikájának is. :)
VálaszTörlésHa te mondod! Végül is anno, én is az xxx bejegyzéseid miatt lettem visszajáró olvasó. :)
VálaszTörlés