2011. november 11., péntek

Búcsú


Nem akarok vinnyogni, nem akarok panaszkodni, nem akarom más kedvét lehúzni.... mindenkinek megvan a maga keresztje, a maga baja... épp ezért nem azt akarom, hogy a blog csak egy panaszáradat legyen, így addig, amíg helyre nem pofozom magam, és amíg a boxzsákom szét nem szakad, addig ne várjatok, mert nem leszek, nem jövök...
Remélem mielőbb sikerül összekaparnom magam, bár már egyszer sikerült, nektek köszönhetően, úgyhogy bízom benne, hogy újra összejön. Ha pedig mégsem.... arról most nem beszélnék! Azt észre fogjátok venni Kedves Olvasóim!

A mielőbbi viszontlátásra, viszont olvasásra! Az angyalok óvják lépteiteket, és fogják kezeitek!




ui.: Érdekes nap a mai 2011.11.11 és a pillanatnyi oldalmegtekintések száma 2222- mely egyrészt kedvenc számom ismétlése, és tartalmazza születési dátumom. Misztikum lebeg a levegőbe....

2 megjegyzés:

  1. Tündérbogár! A papír zsebkendőt meg nem akarod bepiszkolni, inkább hagyod, hogy az orrod vére a ruhádra csorogjon? Hát mi a francra való egyébre a blog, minthogy a blogger kiöntse, ami a szívét, lelkét nyomja? Ha jó dolog éri, akkor a jót, ha rossz, akkor a rosszat. A hűséges olvasó meg hűségesen olvas, nem válogat. Követi a bejegyzéseidet "jóban-rosszban, gazdagságban-szegénységben, egészségben-betegségben, míg a halál el nem választ". Szerelmei jönnek-mennek, házassága felbomlik, de a hűséges olvasó kitart a blogger mellett. Ha a blogger hűségesen ír.

    VálaszTörlés
  2. Ha tudnád mekkora erőt adtak ezen soraid! :)

    Úgy éreztem szükségem van egy kis időre, amikor nem a világ színe előtt, hanem a kis szobámban, egyedül összeomolhatok, és megélhetem a fájdalmat, majd amikor már jobb picit, akkor visszatérek. Már nincsenek olyan gondolataim, hogy abbahagyom a blogot. Már az életem része lett, és vele együtt Ti is! :)

    VálaszTörlés