2011. november 18. péntek
A mai nappal elkezdődik valami ... új fejezetet nyitok életem könyvében, s régi, hányatott sorsom lecserélem egy új, harmonikusabb, békésebb valóságra. Talán még azt is sikerül egyszer elérnem, hogy álmaim dimenziója egy síkba kerüljön a való élet horizontjával. A fájdalom elől nem lehet elmenekülni, s talán nem is szabad, de úgy gondolom, hogy tudni kellene kezelni ... ami nekem még nem megy.
A kineziológusnál tett látogatás megerősített harcomban, de el is bizonytalanított, hiszen sok teendő vár még rám. Hosszú az út, és nincs egy kéz sem, ami felemelhetne a földről. Hiába a barátok, ez az én harcom, a szívem nem tudják kicserélni, az elmém befoltozni, és senki nem tudja helyettem elengedni a múlt sérelmeit.
" A bátorság (...) ott kezdődik, hogy szembe merünk-e nézni önmagunkkal."
"Embernek lenni azt jelenti, hogy vállaljuk önmagunkat. Múltunkat, hibáinkat, bűneinket."
/Berkesi András/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése