Az 5.1-es terv

D’Angelke élete jelenleg az 5.1-es terv körül forog. S hogy mi is ez?

1.       Új tanulmányok

2.      Meglévő és új munka

3.      Nőiesedés

4.      Türelem, és önfegyelem tanulása

5.      Helyes önkép felállítása

5.1   Az elvesztett bizalom visszaszerzése

Az új tanulmányok révén közelebb juthatok álmaim megvalósításához, ami azt jelenti, hogy talán találhatok olyan munkát, amit szívesen is csinálnék.

A meglévő munkámat ez előző pont sikeres teljesítése után koncentráltabban tudom végezni, és kiterjeszthetem, ezáltal pénzt is láthatok belőle. Új munka. Szükség van egy viszonylag fix állásra, mert az otthoni körülmények egyre rosszabbak, és egyrészt szeretnék nekik valamivel segíteni, még ha nem is mindenki érdemli meg. Másrészt szeretném elkezdeni az ÉLETEM, amihez a munka és a pénz elengedhetetlen követelmény.

Hmm… ez a pont a legérdekesebb. Az a helyzet, hogy a minap visszanéztem a régi képeim, és arra jutottam, hogy nagyon mélyre rejtettem a nőiességem, amit most nem ártana előszedni. Mert bizony én is tudok szexi lenni, ha akarok. A hangsúly ott van, hogy ha akarok. Egy halvány smink, egy csábító száj, egy szexi pillantás és kész. A hétköznapokban nem szeretem, vagy inkább nincs miért, kiért sminkelni, kiöltözni. Aki láthatná nincs itt, másnak meg nem akarok tetszelegni. Mondjuk nálam a nőies kinézet abszolút hangulatfüggő dolog. Ha nincs kedvem, lehangolt, fáradt vagyok, nem fogok magas sarkúban parádézni, kivéve ha muszáj.(vizsga, állásinterjú, ünnepségek) Valahogy össze kellene raknom a sportosabb, vagányabb stílust a nőcissel.

Alapból türelmes embernek számítok óriási önfegyelemmel. De vannak területek, mint mondjuk az érzelmek, ahol nem mindig sikerül. Ezért ez egy nagyon fontos feladat, mert nem szeretném, ha türelmetlenségem okozná a vesztem…

Bizony, ki kell alakítanom a helyes önképem. Mert csak akkor fogok tudni helytállni egy kapcsolatban, ha tudom ki vagyok, mit képviselek, mit szeretnék a másiktól, mit tudok adni, és mit várok tőle. Kicsit úgy érzem most éltem ki magam, lázadtam a rendszer ellen, igyekeztem feszegetni a határaim, szabályt szegtem, váltogattam a hajam stílusát, színét, egyszóval enyhe keretek között, de tomboltam. Lassacskán, vagy inkább most, látnom kellene egy utat, amin el szeretnék indulni. Bármennyire is nem akartam, rá kell jöjjek, hogy bizony olyan fajta nő vagyok, aki a hagyományokat, az értékeket képviseli, aki a gondoskodó, törődő, féltő nő, a tipikus anya típus. Anyához képest fiatalosan törtető, akaratos, önfejű, életszerető ember vagyok, de mindezek mellett tökéletesen megfér az anyatigris is. Csapongtam, csapongok, mert soha nem értettem, hogy az eltérő viselkedés, személyiségformák hogyan férnek meg egymás mellett. Amikor kicsi voltam, azt hittem,hogy az embernek csak egy dolog lehet, amit szeret, egy dologban lehet jó, egy fajta viselkedést produkálhat ( ami vagy csak jó, vagy csak rossz). Aztán ez az idő múlásával szépen alakult rájöttem, hogy nem ennyire egyszerű a történet, de van amit még mindig nehezen emésztek meg. De talán most sikerül megtalálnom azt az embert, aki végső soron én vagyok.

Azért ide kerül a bizalom visszaszerzése, mert jelenleg semmit nem tehetek érte, pedig az összes pont közül a legfontosabb. Az elkövetkezendőkben igyekszem mindent megtenni azért, hogy helyrehozzam, amit elbaltáztam, és ekkora szarvashibát ne kövessek el még egyszer. Mert a legjobban az fáj ebben az egészben, hogy olyat bántottam, akit eszem ágában nem volt, és mégis. De addig is, amíg nem tehetek semmit a türelem, az önfegyelem kap most főszerepet.

S mindez azért, hogy végre felnőjek, a saját lábamra álljak, és azzal, hogy egy egészséges ember nő ki a porból jobb társ lehessek. Egy olyan társ szeretnék lenni, aki mind fizikailag (testi mivoltában), mind lelkileg, mind szellemileg méltó és hű lehessen választottjának. Nagyanyáink mondása szerint: egy nő legyen szajha az ágyban, szakács a konyhában, úrinő a társaságban.

 Fel van adva a lecke hölgyek. :)

Nah, meg persze, olyan felnőtt ember, akinek ha már van véleménye, el is meri mondani azt, kiáll a maga igazáért, vállalja tettei után a felelősséget, nem hagyja magát eltiporni, megvezetni, egyszóval elfelejti végre az ősbizalmat és a naivitást.

I can do it!