2012. május 25., péntek

Szex, ahogy én látom



A napokban több beszélgetést folytattam, melyeken eltöprengtem, tovább gondoltam. Miután elfogadtuk szexuális irányultságunkat a szex jó dolog. Mondhatnánk édes élvezet. Vannak, akik reggeltől, estig bármikor készen állnak egy kis akcióra, míg mások kevesebbel is beérik. Vannak, akik ragaszkodnak az ágyhoz, maximum a lakáshoz, míg akadnak olyanok is szép számmal, akik bátran kísérleteznek, a helyet, a technikákat illetően. Vannak, akiknek a szex csak egy testi szükséglet, egy cselekvés, ami nem kötődik személyhez, viszont megint mások pedig a szerelmüket fejezik ki ily módon.

Nálam a testi érintkezés nem működik érzelmek nélkül. Lehet bolond vagyok, de így van. Tegyük fel egy buli közben akadok össze valakivel, akit ugye nem is ismerek, akkor egy vad éjszaka után vágynék a társaságára egészen addig, amíg rá nem jönnék, hogy nagyon nem vagyunk egymásnak valóak, és csak ennyire kellettem. Ezért nem bújok ágyba senkivel már az első randin, mert akkor olyan mámorba kerülnék, ami után már nem tudnám elválasztani egymástól a valós érzéseimet, és azt a pluszt, amit az együttlét hozott. Így olyan álmokba ringatnám magam, ami szörnyen fájdalmas történéseket hozna magával. Nyilván előfordulhat, hogy minden klappol, megtörténik, aminek meg kell, aztán tényleg jó lesz a kapcsolat, de valljuk be, ennek kisebb az esélye. Ezért, mivel tudom milyen vagyok, jobb előre gondolkodni, és elkerülhető a sebkapirgálás, miértezés. Persze nem mindig lehet ezt irányítani, de meg kell próbálni.

Számomra a szexuális együttlét egyfajta  magasabb szintre való emelése egy kapcsolatnak. Mert azáltal, hogy feltárja a másik a teste minden egyes porcikáját, ruha nélkül mutatkozik előttem, azzal „veszélynek” is kiteszi magát. Mert mi van, ha nem tetszik a teste? Mi van, ha nem tetszik az illata, nem ízlik a bőre? De ha levetkőzik, felfedi magát teljes valójában, egyúttal meg is bízik bennem, hogy nem fogom bántani, elfogadom és szeretem úgy, ahogy van. 

Viszont azzal is tisztában vagyok, hogy egy kellemes együttlét még nem jelent örök boldogságot. Már leszálltam a földre. Pillanatnyi megrészegülés, boldogság, mámor, önfeledtség és megy minden tovább. 

Egyébként annyira rühellem, amikor valaki méricskéli a párja szexuális teljesítményét. Elsősorban nem az orgazmus hajhászásról, a csoda technikák felvonultatásáról kellene szólnia ennek az egésznek, hanem arról, hogy van két ember, akik jobb esetben szeretik és kényeztetik egymást. Gondoljuk bele, hányféle érzelmet lehet kifejezni egy szexuális együttlétben. Haragot, ami a végén megbocsájtásra vált, örömöt, elfogadást, szerelmet, dühöt. S az a legszebb ebben az egészben, hogy a végén minden feloldódik, s egy nyugalmi állapot száll alá néhány órára. Gyöngédség, béke. Talán ez az, ami megfogott a nő-nő közötti szexuális interakcióban. Ez az, amitől teljesen más, mint egy hetero szex. Biztos nők között is vannak, akiknek a testi kielégülés a legfontosabb, de szerintem kevesebb. Tina megkérdezte, hogy mi lenne akkor, ha egy pasi is ilyen gyengéd lenne. Erre csak annyit tudtam válaszolni, hogy olyat nem tudna nekem adni, mint amit egy nő tud. Ha a feje tetejére állna sem. Ma már biztosan tudom.

Lehet vannak olyan emberkék, akik nem szeretik lekötni magukat, és beérik a kalandokkal, melyek kielégítik testi szükségleteiket. Ezért nem is vetem meg őket, hisz az, hogy mások vagyunk, még nem jogosít fel arra, hogy ítélkezzek, de én ezt el sem tudnám képzelni. Nekem a szex, az szerelmeskedés, szeretkezés, hisz minden módon szeretem a társam. Szeretem a lelkét, a szellemét és a testét is. Persze ez nem minden esetben gyertyafényes összebújást jelent, hanem akár vad, szenvedélyes éjszakákat, gyors menetet a liftben, a mélygarázsban… Csupán a személyen van a hangsúly. Hogy olyan valakinek vetkőzöm le, akiben megbízok, akit szeretek, vagy akár egy teljesen idegennek is.

Lehet maradi, idealista, fellengzős vagyok, de nem szégyellem, hogy nem voltam meg az egész L közösségnek, a városnak, az iskolának. Lehet ezáltal tapasztalatlan vagyok, de nem bánom. Persze ne vegye senki magára, az sem, aki előszeretettel bonyolódik egyéjszakás kalandokba, vagy épp nem ért egyet velem, vagy fiatalabb korában máshogy vélekedett, és elég hosszú már az előtörténete. Nem bántok én senkit, pusztán vállalom a véleményem még akkor is, ha ezért nagyon sokszor lenéztek. Így egy dolgon kívül nincs olyan, amit megbántam volna, vagy visszacsinálnék, ha lehetne. De még lehet azt az egy dolgot sem.

A szex tehát jó dolog. Fogadjuk el, hogy mindenki másképp csinálja, máshogy éli meg, a lényeg: vigyázzunk, figyeljünk egymásra, hogy szép emlék maradjon az együttlét után ne pedig rémálom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése