Hmm…csak ülök a gép előtt és mosolyra húzom a szám. A nagylegény már tényleg nagy. Elszaladtak az évek és a fiú csajozna.
Épp a futó akácot rendezgetem, kötöm az oszlophoz, hogy ne lógjon, mikor Tesó megfogta a létrát, amin álltam, majd köhintett egyet, hogy figyeljek rá. Gondoltam megint valami idiótasággal zargat így csak félvállról odavetettem, hogy: - Mivan? - Ekkor halálos komolyan megszólalt a zengő bariton hangján: - Nem értem a felfogásod. 21 elmúltál és nincs senkid. Nem hiányzik egy társ?
Fura volt ezt tőle hallani. Hiszen még csak kölyök, és soha nem az értelmes gondolatokról volt híres. Nem buta gyerek, csak gyerek. Csapong, virgonc és fiú. Egy pillanatig töprengtem, majd megszólaltam: - De. Nagyon is. Csak tudod, én nem fogok egy pasinak sem behódolni, nem fogom illegetni a szoknyám, teljesíteni az asszonyi kötelességeim, mert nekem más vágyaim, álmaim vannak. Amikért harcolni akarok. Erre ő: - Na jó, de nem akarsz családot, gyerekeket?
Istenem, a szavai csak úgy marcangoltak belülről, apró miszlikbe szedtek.
- De igen, szeretnék, csak tudod….elég volt már, nem kell nekem egy pasi se, és most…
Nem folytattam, inkább belemerültem az előbbi tevékenységembe. De csak nem tágított. Újra köhintett, de ekkor már nem akartam boncolgatni a szánalmas életemet, pláne nem az öcsémmel, így rámordultam. - Hagyjál már békén, nem akarok ilyen szarságokról beszélgetni, pláne meg nem veled. Nincs más dolgod?
-Jól van már! Ne morgolódj vínasszony! - röhögött. - Rosabella, szerinted mi jön be a nőknek? Hogyan szedhetnék fel egy jó bigét? És hol?
Megfordultam a létrán, hogy a szemébe nézhessek és majdnem lefordultam a röhögéstől.
- Nocsak! Mr. Casanovának tanácsra van szüksége? Mi történt édes fiam? – húztam az agyát. - Attól függ mire kell neked a csaj? -kacsintottam rá. – Ha csak meg akarod dönteni, elég, ha elmész egy discoba felszedsz egy félrészeg kiscsajt oszt jó napot! – Nézett rám kikerekedett szemmel, hogy én, a saját nővére ilyet mondtam neki. – Persze nem arra kell neked, több eszed van ennél. Legalábbis merem remélni. – Láttam, hogy picit elgondolkodik, majd vigyorogva megszólalt.
-Háát…az sem lenne rossz! – nyalogatta a szája szélét. – De igazad van, jobb lenne egy aranyos kislány, aki nem kiabál, nem ribanc, tudod olyan kis normális, egyszerű kislány. – Értem én, hogy ne érteném, gondoltam.
-Hát akkor nem ártana eljárni. Például a strand jó hely, mert összekötöd a kellemest a még kellemesebbel, ha érted, hogy értem! – kacsintottam rá, de nem fogta mire gondolok, így megmagyaráztam neki. – Egyrészt találhatsz magadnak valakit, másrészt csöpögtetheted a nyálad a szebbnél szebb bikinis lányokra – ezt már értette és hangosan felnevetett. Majd tovább kérdezősködött.
-És ha találok egy jó csajt, hogy szedjem fel? – nézett rám bociszemekkel. Bennem meg meghűlt a vér, hogy ilyeneket kérdez tőlem. Egyrészt, mert a nővére vagyok, nem a bátyja, nem a haverja, másrészt ez a kérdés engem is izgat, elég gyenge vagyok benne, mert még soha senkit nem szedtem fel. Ez az a tudás, ami nem csak új pár szerzésére kiváló, hanem még egy párkapcsolatban is jól jön olykor, mikor vissza akarjuk hódítani a Kedvest. De tudom, hogy úgy kérdez, mint a nőt. A nőt, aki tudja mi esik neki jól. Így hát csajozási tippeket, de főként egy nem létező térképet próbáltam felvázolni kócos hajú, serkenő szakállú Tesókámnak.
-Nos ez nem egyszerű dolog, mert mint hallhattad már, ahány nő, annyi féle. Ami az egyiknél bejön az a másiknál nem. – Láttam nem érti, így kifejtettem neki. – Az egyik romantikus alkat, szereti, ha virágot viszel neki, és mindig figyelmes vagy, kedveskedsz neki. Szereti, ha gyengéden, lassan közelítesz felé, megfogod a kezét és elviszed csillagokat nézni. A másik viszont karakán, igazi domina, akinél ha késlekedsz, vesztettél. Őt is meg kell hódítani csak másként. Aztán van az a nő, aki egyik kategóriába sem tartozik, vagyis inkább mindkettőbe. Ő az igazi kihívás, hiszen nem jó, ha túl gyorsan közeledsz, de az sem vezet a hölgy szívéhez, ha sokáig késlekedsz. Ez az első pont. A második, hogy tartozzon bármelyik típusba is a hölgyike, ő Nő. A nőt pedig meg kell hódítani, alázatosan. Nem úgy kell tekinteni, mint egy prédát, egy vadat, amit elejtesz. A nő egy finom, törékeny lény, mutassa magát bármilyen keménynek is. Éppen ezért nem rohanhatod le, mint egy vadállat. Szerintem a legfontosabb ebben a korban, hogy tapasztalatokat szerezz. Nem kell neked egy lányt sem az ágyba, vagy a bokor mögé cipelni. Először ismerd meg a nőt, ismerd meg hogyan viselkedik egy-egy szituációban, hogyan reagál aztán majd léphetsz a következő szintre. – Elkomorodott picit, feldolgozta mit mondtam neki, aztán kérdezett.
-…ööömm oké, és ez a gyakorlatban hogy? – Látszott értetlenkedik kicsit.
-Hogy? Egyszerűen. Flörtölj! Ismerkedj! Nagyon fontos, hogy ne rögtön támad le,hogy : - Nagyon csinos vagy, bejössz nekem. Iszunk valamit? – Ez így nem jó. Pláne amíg semmilyen tapasztalatod nincs. Játssz a szemeddel! Oké, látom még így sem világos. Pl. A strandon vagy. Meglátsz egy irtó csinos, szimpatikus lányt. Nagyon tetszik neked. Dee…nem rohanhatod le. Mit csinálsz? Ki kell derítened vajon te is bejössz e neki. Ezt a szemezéssel tudod halványan kideríteni. Keresd a tekintetét, és ha megtaláltad ne ereszd! Ha mélyen, sokáig a szemedbe néz, tartja a szemkontaktust, majd elkapja a tekintetét, kezdhetsz örülni. De! Ez csak a kezdet. Ismételd meg ezt még egy párszor. Majd, ha úgy ítéled meg, hogy szimpatikusnak talál, akkor ne veszítsd szem elől! Persze ezt ő ne vegye észre, és ne tűnjön úgy, mintha követnéd! Időnként, teljesen véletlenszerűen bukkanj fel annál a medencénél, fagyisnál, lángososnál ahol ő is! Ha még mindig felveszi a szemkontaktust, és még mosolyog is rád, ne adj Isten még kelleti is magát, rázza a fenekét, akkor ideje kezedbe venni az irányítást! Ha például a medence szélén fekszik, te pedig a medencében játszol a haverokkal, akkor dobd ki „véletlenül” a medencéből a labdát úgy, hogy óvatosan hozzáérjen a lábához– nem állat módjára, hogy másnap kék nyomok emlékeztessenek rád – majd miután kimentél a labdáért kérj tőle bocsánatot, és elegyedj vele beszélgetésbe! Ezután ha a fagyisnál is összefutottok, megint csak „véletlenül” hívd meg egy fagyira! Közben figyeld az arcát, a gesztusait! Ha mindent jól csináltál legalább egy kellemes élménnyel gazdagodsz, vagy esetleg egy telefonszámmal is. Na, vili? – ekkor már mindketten vigyorogtunk.
-Azt hiszem igen. Szerinted ez bejön? – némi kétkedést azért éreztem benne.
-Nem tudom. Próbáld ki, és megtudjuk! Hajrá Tesó, hajrá!- Hátba veregettem, aztán mindenki ment tovább a dolgára.
Érdekes beszélgetés volt. Remélem összejön neki, és nem magyaráztam túl nagy baromságokat, na meg azt is, hogy nem kapja el egy kis ribanc.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése